Cserépkályháról
.
Mik még egy hordozható cserépkályha előnyei?
- Kis mérete és kompakt kivitele miatt a hordozható cserépkályha bekerülési költsége az épített társához képest jóval kedvezőbb.
- Bár mérete miatt inkább csak kiegészítő fűtésként javasolt az alkalmazása, a közüzemi számlánkat nem terheljük általa.
- Belső kialakításának köszönhetően pedig nem csak a tüzelő anyag, hanem a keletkezett füst hőenergiáját is hasznosítja, így a környezetet megóvva élvezhetjük a kellemes meleget.
Hogyan tudja hasznosítani a keletkezett füstöt a hordozható cserépkályha?
Az égéstérben keletkezz forró füst a helyett, hogy rögtön a kéményen át távozna, a meleget a falaknak átadva kering a belső járat rendszerben. Utóbbi hivatott biztosítani, hogy a hordozható cserépkályha felületének minden egyes része meleg legyen. A cserépkályha falai pedig anyagi tulajdonságuknak köszönhetően hosszan biztosítják az ideális hőmérsékletet. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a hordozható cserépkályha üzemeltetése folyamatosan biztosított legyen.
Hova ajánljuk a hordozható cserépkályhát?
Kompakt kivitele miatt szinte mindenhol alkalmazhatjuk, azonban a kis mérete és ebből adódóan kis fűtőfelülete miatt csak kiegészítő fűtésnek javasoljuk. A hordozható cserépkályha elsősorban nyaralók és hétvégi házak ideális megoldása a téli időszakra, mely nem csak környezetkímélő és gazdaságos, hanem esztétikus is.
Megrendelőink számára a hordozható cserépkályha területén belül nagy termékválasztékot kínálunk, klasszikustól egészen a modern kivitelig.
Fűtés, vagy csak dísz?
Ez itt a fő kérdés, amire rengeteg választ kaphatunk. A régi időkben egyértelműen az előbbi volt a lényeges szempont. A régi otthonokat - a cserépkályhákat leszámítva - szinte kizárólag fa tüzelésű kandallókkal tudták felmelegíteni. A hideg téli éjszakákon a család a tűz köré gyűlve élvezte a lángokból érkező forróságot, és a kintről érkezők is így tudták csak felolvasztani átfagyott tagjaikat.
Ezek az idők azonban elmúltak, és többségében már egészen más utakon fűtjük lakásainkat. Kevesebb idő és energia ráfordítással dolgozik a közüzemi szolgáltatótól érkező fűtés, ráadásul a hatékonysága is magasabb egyetlen kandallóénál. Ez olyan tény, amit nem lehet tagadni, hiába hallgatnak róla olyan sokan.
A kandallóban pattogva égő fa tehát egyedül nem fogja felmelegíteni egész otthonunkat a fűtési szezonban. Számokban kifejezve: a kandalló hőleadása legfeljebb 70%-os lehet, ezért önállóan nem is éri meg alkalmazni. Hatalmas előnye, hogy rendkívül gyorsan, akár 15 perc alatt eléri az ideális hőmérsékletet, viszont hamar le is adja, hiszen a cserépkályhával ellentétben ebben nem találhatóak füstjáratok, amik sokáig megtartanák a hőt. Egy kandalló működésének folyamatos biztosításához óránként körülbelül 12 kg tűzifa felhasználására, és állandó felügyeletre van szükség.
Ezeket a tényezőket azért tartom fontosnak már itt, a legelején tudatosítani, mert sokan nem ismerik, vagy nem vesznek tudomást róluk. Lehet, hogy a fent felsorolt adatok valamelyest csökkentik a kandallók iránti lelkesedést, de a lehetőségeket most, a tervezés során kell felmérni, nem pedig az első begyújtás után.
Ezek azonban nem is olyan rossz hírek, mint elsőre hangzanak, ráadásul a kandallók olyan előnyökkel rendelkeznek, amelyeket egy radiátor, egy padlófűtés soha nem tudna magáról elmondani. Vegyük sorra, miért éri meg mégis kandallót építeni a lakásba!
Amit a Cserépkályháról tudni kell!
Hol építenek cserépkályhát?
Cserépkályha építését az országban bárhol vállaljuk, de mivel székhelyünk Kulcson és Budapesten van, ezért ezen a környéken (Budapest, Pest megye, Érd, Székesfehérvár, Pécs, Dunaújváros, Balaton) gyakoribbak a megbízásaink.
Új vagy használt cserépkályhát érdemes építtetni?
A választás a megrendelő pénztárcájától függ. Az új csempék több százezer forintba is kerülhetnek, míg a bontott csempe jóval olcsóbb. Használati értékben nincs különbség. A helység, ahol a cserépkályha építésre kerül, szintén meghatározó lehet. Például antik, régi stílusú bútorok közé inkább a ma már nem gyártott régi minták, bontott csempék illenek.
Hogyan kell fűteni a cserépkályhát?
A cserépkályhára jellemzően nem kell naponta többször tenni fát, elég egyszer megtölteni a tűzteret, elégetni, majd - amikor már csak parázs van - lezárni az ajtót. Legfeljebb, ha nagyon hideg van, akkor kell még egyszer megismételni.
Mennyi ideig, hogyan kell kiszárítani a cserépkályhát?
Építés után 2-3 nappal már be lehet gyújtani a cserépkályhát.
A begyújtás 1. napján 2-3 szál gyújtóssal, nyitott ajtónál gyújtsuk meg a cserépkályhát, s várjuk meg, míg teljesen elég. Másnapig hagyjuk az ajtót nyitva.
A cserépkályha begyújtásának 2. napján 1-2 darabbal több fát lehet rátenni, ugyanígy nyitott ajtónál.
Ezt kell ismételni 8-10 napon keresztül, minden nap növelve a fa mennyiségét, vastagságát egy kicsivel. A cserépkályha 3-4. napon már langyosodik.
Az első napokban a kályhában is sok a víz, a kémény is hideg, ezért elképzelhető, hogy egy kicsit visszafüstöl.
A szárító fűtés után teljes kapacitással üzemelhet a kályha.
A kandallónak vagy a cserépkályhának jobb a hatásfoka?
Míg egy jó kandalló hatásfoka 60%, addig egy cserépkályháé akár 80% is lehet. Ha folyamatos fűtés a célunk a fűtési szezonban, a cserépkályha sokkal ideálisabb választást jelent. Gazdaságosabb és tovább tartja a hőt, napi egyszeri begyújtás elegendő. Ha azonban csak időről időre szeretnénk begyújtani, érdemes a kandallót választani, hiszen gyorsabban felmelegszik, s nem okoz neki problémát a gyakori hőingadozás.
Cserépkályha használatba vételi és karbantartási útmutató
A cserépkályha első kifűtése, szárítófűtése:
Az építés során az új kályhában sok víz található, és ezt kell ilyenkor maradéktalanul eltávolítani fokozatosan a kályhatestből, a kéményen keresztül, ami tűz hatására, gőz formájában távozik!
Ezért nagyon fontos, hogy a száradás alatt az ajtók (akár ég benne a tűz, akár nem) mindig nyitva legyenek! A tűz leégéséig felügyelet mellett! Az ajtó bezárása megakadályozza a huzatot, a felhalmozódó gőzök nem tudnak távozni és a fugák kitágulnak, legrosszabb esetben a kályha szétnyílik, felrobban! A szárító fűtést a kályha felépítése után legkorábban két nap múlva lehet megkezdeni, és időtartama 3-4 hét.
A kifűtés menete:
Az első begyújtás előtt a kéményt elő kell melegíteni, aminek módja: a kéménytisztító ajtót levéve, a kéményben égessünk el néhány papírt, vékony fát, kinyomva vele a hideg levegő oszlopot.
I. Az első héten langyos, kézmeleg állapotig melegítsük fel a kályhát és igyekezzünk ezt folyamatosan megtartani, úgy, hogy eleinte nagyon kis tűzre időnként 2-3 vékony fát rakjunk a tűztérbe, ajtót tilos becsukni!
II. A második héten már meleg tapintásig lehet felfűteni a kályhát az I. pontban leírtakkal azonos módon, az ajtót még mindig tilos becsukni!
III. A harmadik héten már forróra (üzemi hőmérsékletre) fűthető a kályha, oly módon, hogy a tűzteret megtöltjük a szükséges famennyiséggel egyszerre, és ezt kb. 12-24 óra múlva megismételjük. A kályha ajtót még mindig nem csukjuk be, ha van huzatszabályzó az ajtón, akkor a fa leégése után már elég csak azt nyitva hagyni!
A harmadik hét végén a fentiek betartásával a kályha ki van fűtve.
Fűtés menete:
Ettől kezdve a fűtés úgy működik, hogy a tűzteret megtöltjük egyszerre a szükséges famennyiséggel, meggyújtjuk, majd ha leégett (már csak parázslik) a kályha ajtót, huzatszabályzóját lezárjuk. A következő fűtésig teljen el legalább 10 óra, hogy a kályha képes legyen újra hőt felvenni!
Az óvatosan szárazra fűtött kályha hosszabb élettartamú és zavartalanabb üzemeltetést biztosít!
Éves első befűtés módja, hideg már kiszáradt cserépkályha felmelegítése:
Eltérően a már felmelegített cserépkályha fűtésétől, célszerű a kéményt előmelegíteni lásd, kifűtés menete). Hideg állapotban a tűztérbe helyezünk néhány darab vékony fát és meggyújtjuk, majd folyamatosan rakjunk rá darabonként még mindig vékony kis fákat, mindaddig, míg a kéményen keresztül már határozottan áramlik a füst. Ekkor már a járatok és a kémény felmelegedett annyira, hogy a vastagabb fákból származó füst is akadálytalanul távozik a kéményen.
A nagy ajtós kályha első fűtését megkönnyíthetjük, ha az ajtó felső 2/3-át letakarjuk, hogy a levegő csak alul 1/3 részen áramoljon, addig, míg meg nem indul az áramlás.
Néhány gondolat a tűzifáról:
Átrakott vagy új kályha szárítását cser vagy tölgy fával nem szabad végezni, mert jobban kormozódik és a kályha lekátrányozódhat!
Fontos, hogy mindig száraz keményfával tüzeljünk!
A fa igen tiszta' környezetkímélő tüzelőanyag. A legjobb égés és optimális hatásfok eléréséhez legalább 2 éve vágott szellős, de csapadéktól mentes helyen tárolt fát használjunk. A frissen vágott és vásárolt fa nedvességtartalma kb.60-70%, így fennáll a veszélye a szurok és a kátrányképződésnek' valamint beivódásának, lerakódásának a kéményben, kályhában egyaránt. Rendkívül káros és kellemetlen állapot, igyekezzünk az említett javaslatokkal elkerülni ezt. A légszáraz fa nedvességtartalma kb.12-20%!
Mit ne tegyen kályhájával:
- Ne zárja le az első három hétig, szárítófűtés esetén!
- Ne zárja le addig, amíg a fa lánggal ég, nem esik szét. Robbanás veszély!
- Ne fűtse folyamatosan. A felforrósodott kályhát ne rakja meg újra fával, mert nem fog több hőt leadni, inkább szétnyílnak a fugák!
- Túl apró tűzifa (gyújtóst kivéve) esetén egyszerre nagyobb mennyiséget ne rakjunk a tűzre, mert a heves égéssel kárt okozhatunk, felrobbanthatjuk, túlfűthetjük kályhánkat (pl.: dióhéj, rétegelt lemez, fenyőhulladék, sok hullámpapír, hígító... stb.)
- Ne fojtsa le a tüzet, kevés levegőadással! Tökéletlen égést, robbanást, kátrányosodást okozhat, elbűzösíti a kályhát!
Fontos!
Biztosítani kell a helyiség megfelelő szellőztetését az oxigén utánpótlás miatt! Azonos légtérben lévő kályha és páraelszívó esetén a tűz leégéséig a páraelszívót használni tilos, mert erősebb a szívó hatása, mint a kéménynek és a kályha kifüstöl a tűz nem tud égni!
Következmények: a csempe repedése, fuga nyílása, fuga kipotyogása, párkányok emelkedése - lazulása, tűztér samottjának potyogása, ajtók deformálódása.
Ezekre a hibákra garanciát nem tudunk vállalni, ezeket a hibákat helytelen használat okozza!
További nagyon fontos teendő a kémény rendszeres tisztítása!
Kérje szakember véleményét, ha kályhájával, vagy kéményével kapcsolatban bizonytalan!
Fontos a kályha szakszerű kezelése, ezzel a kályhát hosszú életűvé és gazdaságossá teszi!
Általános ismeretek a cserépkályháról :
A cserépkályha méretezése:
Amikor elmegy az ember kályhacsempét vásárolni, akkor szembe találja magát egy kifejezéssel, ami első hallásra bonyolultnak tűnik. Ez a csempeegység.
A csempeegység az egy olyan viszonyszám, ami kifejezi az egyes kályhaidomba vetett munka és anyag mennyiségét. Magyarul, van olyan idom ami kicsi, de drágább. Ez azért van, mert több vele az élőmunka. Minden egyes elemnek megvan a maga csempeegység száma. Ez a szám gyártónként eltérő
A cserépkályha használata:
El kell mondani, hogy a cserépkályha nem egy kazán! Sokan abban a tévhitben vannak, hogy ha nem ég a tűz, akkor nincs meleg. A cserépkályha egy elég nagy tömegű berendezés, ami a felmelegedése után hosszú ideig tartja a meleget. Hogy meddig? Az attól függ, hogy hogyan építették össze. Minél nagyobb a kályha tömege, annál tovább fogja tartani a meleget. Nagyon sok kályha azért megy tönkre, mert túlfűtik és a csempe egyszerűen szétszakad. A kályha tönkremenésének egy másik oka, amikor lezárják a még égő kályhát. Ilyenkor nincs levegő utánpótlás, megszűnik a huzathatás és a kályhában lévő tüzelőanyag csak izzik és mivel huzat nincs, a meleg meg menne valahova, egyszerűen felrobban a kályha. Hogy ilyenkor mi a helyzet? Ha a kályha vízszintes járattal volt építve, akkor biztos, hogy kifordult jó néhány csempe. Ilyenkor sajnos át kell rakni az egészet. Ha viszont a kályha függőleges járattal volt építve és a teteje nem volt dupla takarással, meg vagy 30 kg homokkal leöntve, akkor ledobja vagy megemeli a tetejét a füstgáz.
A cserépkályha tisztítása:
A cserépkályha tisztítását mindig száraz, puha ruhával, vagy kefével végezzük. Mivel a kályhacsempe egy porózus kerámiaipari termék, ezért a vele kapcsolatba kerülő nedvességet a máz hajszálrepedésein keresztül magába szívja, és ha a vizes ruhánk koszos volt, akkor a csempe ezt a koszos levet fogja magába szívni, ami természetesen a csempénk elszíneződésével fog együtt járni.
A csempéken található esetleges makacsabb szennyeződést tiszta alkoholos puha ronggyal próbáljuk meg eltávolítani. Ne használunk zsíros, olajos kencéket a csempe fényesítésére, tisztítására!
Cserépkályha átrakása:
Mikor kell egy cserépkályhát átrakni? Szakirodalom szerint vegyes tüzelésnél 6-8 év, fatüzelésnél 10-15 év is lehet. Az időt nagyban befolyásolja a kályha használata, és a felépítését végző szakember munkája. Nyilván hamarabb kell átrakni azt a vegyes tüzelésre épített kályhát amit orvérzésben fűtöttek szénnel, mint amit fával.
Mért kell átrakni egy kályhát?
Erre azért van szükség, mert a kályhát összetartó anyagok a sok hőingadozás miatt elöregednek, elgyengülnek. A felújítás menete abból áll, hogy a kályhákat lebontják a talpazatig, majd a csempéket kipucolják, a régi bélésektől megtisztítják. Miután a bontás és tisztítás megtörtént, újra elkezdik építeni a csempesorokat, közben beépítve új anyagból készült járatokat és béléseket. Lehet látni olyat is, hogy a kályhába egyszer csak belepottyan a semmiből egy tégla, samott darab, stb. Ez pont azért van mert a téglákat összefogó agyaghabarcs elöregedett, és a tégla a tűztérbe pottyant. Ez az a jel, amikor már nem szabad halogatni az átrakást. Vannak olyan esetek, amikor a cserépkályhánkon mutatkozó hiba csak átrakással szüntethető meg.
Mik ezek a legtöbbször előforduló hibák, és mik az okai?Törött csempék a kályhatestben Túlfűtés, vagy bélelési, falazási hiányok, anyaghibás csempe
Tüzelőajtó, hamuajtó mozog Elavulás, rossz kiékelés
A kályhatest függőleges fugái megnyíltak Hiányos kötözés, túlfűtés
A kályha meleg állapotban is füstöl, de a kémény rendben van Rosszul méretezett, vagy eldugult füstjárat
Cserépkályha szétbontása:
Tudni kell, hogy egy cserépkályha nagyságától függően kb. 1-5 m3 hulladékot tartalmaz. A bontás megkezdése előtt célszerű a csempéket beszámozni soronként, ugyanis felrakáskor kisebb nagyobb eltéréssel az eredeti állapot állítható vissza. Ha nincsenek beszámozva a csempék, akkor is fel lehet építeni a kályhát, de jóval munkaigényesebb. A beszámozást a hátsó csempékkel kezdjük soronként. . Bontáskor sohasem szabad semmit sem feszíteni, rángatni, mert előfordulhat az, hogy a rángatás következtében elreped egy csempénk.
A tető levétele után egy vizes edényből locsoljunk vizet a kályha belső falára, füstjáratába, hogy ne szálljon annyira a por. Ezután a kőműves kalapáccsal szedjük ki a füstjáratot alkotó téglákat és cserepeket. Ezeket nyugodtan kidobhatjuk, mert nem lesz rá szükség, a kályha építésekkor új anyagokat kell használni! Egy sornyi füstjárat kibontása után vegyünk a kezünkbe egy ácskapcsot, és a két csempe találkozásánál a csempéket összefogó acélkapcsokat távolítsuk el mindkét oldalról. E művelet után az az egy csempe kisebb mozgatás hatására eltávolítható. Így menjünk körbe az egész csempesoron. A sorból kivette csempéket vigyük ki a házból, és egy ácskapocs segítségével távolítsuk el a kályhacsempe karámjába tett bélést. Ha a bélés nagyon össze van égve, és csak nagyon nehezen jönne ki, akkor fektessük le a csempét, és öntsünk a bélésre vizet. Annyit öntsünk rá, amennyit beszív.
Pár perc várakozás után a bélést könnyedén kiszedhetjük. Különösen vigyázzunk a sarkok tisztításánál, nehogy elrepesszük! A megtisztított csempéket rakjuk egy stabil helyen, egymásra. A fent leírtak alapján haladjunk lefelé soronként.Az elbontott cserépkályha elszállítása, tárolása:
Ha cserépkályhánk nem lesz azonnal beépítve, akkor mindenféleképpen száraz VÍZ és FAGYMENTES helyen tárolandó. Erre azért van szükség, mert a kályhacsempe egy porózus kerámia ami a levegőben található nedvességet magába szívja. Ha a csempében felgyülemlett víz megfagy akkor kályhacsempénket nyugodtan kidobhatjuk. Ugyanis a megfagyott víz térfogat növekedése miatt szétrepeszti a csempét, ledobja a mázat, stb.
Cserépkályha vagy kandalló?
Manapság elég sokszor találkozunk ezzel a kérdéssel. Sok kandallós emberke mondogatja azt, hogy ekkora hatásfok, meg akkora kW, stb. Egy kandalló, a szerkezeténél kevésbé tudja tartani a hőt,, hiszen a tűztérben elégetett anyag járat nélkül kerül közvetlenül a kéménybe. A meleget súlyánál fogva sem tarthatja addig, mint egy cserépkályha. Az igaz, hogy rögtön meleget ad, a cserépkályhára meg várni kell. De a tűz kialvása után 1 órával vége is a melegnek. Egy kandalló tűztérbetét max. 120 kg, egy cserépkályha mérettől függően kb. 500-1500 kg.
Szárítófűtés:
A szárítófűtés arra szolgál, hogy az cserépkályha csempéiből, és szerkezetéből az építésénél felhasznált vizet eltávolítsuk. Nagyon sok kályhás elbagatelizálja a szárítófűtés jelentőségét. A szárítófűtést mindig nagy odafigyeléssel, és körültekintéssel hajtsuk végre. A cserépkályha ajtaját tüzeléskor és a tűz kialvása után is nyitva kell hagyni. Mivel a tüzelőajtó végig nyitva van, ezért a szárítófűtés idejére a cserépkályhát felügyelet nélkül hagyni nem szabd. A cserépkályha teljes kiszáradása akár több napot is igénybe vehet. Ez függ az építéskor használt vízmennyiségtől, a szárító tüzelés minőségétől, a külső hőmérséklet, és páratartalomtól.Szárítófűtés menete: Helyezzünk a tűztérbe újságpapírt, és apróbb száraz fanyesedéket. Ezután gyújtsuk meg a papírt, és amikor már lángra kapott a fanyesedék is, akkor kezdjünk rátenni fokozatosan a többi száraz fát (akác, tölgy). Ez naponta max 8-10 kg, de egyszerre sohase rakjunk 2 kg-nál többet a tűztérbe. Ha ennél több fát kezdünk eltüzelni egyszerre, akkor a hirtelen nagy meleg hatására a kályha belső falazatát összetartó agyaghabarcs nagymértékben berepedezhet, extrém esetekben a hírtelen gőznyomástól a csempék is eltörhetnek. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ha a szárítófűtést elkezdtük, akkor ne szakítsuk meg addig, míg a kályhánk füstjáratai át nem melegednek.. Ez azért fontos, mert amikor meggyújtjuk a tüzet, és az égni kezd, akkor melegíti a falazatot, ami elkezdi kipárologtatni magából a benne található vizet. A víz párolgása két irányba történik. Az egyik irány az a cserépkályha belseje, ahol a füstjáratokon és a kéményen keresztül a vízgőz a szabadba, a másik irány az pedig a csempe felülete ahonnan a vízgőz a fűtendő helyiségbe távozik Ha a szárító fűtést megszakítjuk, akkor a tüzelőanyagban lévő kátrány lecsapódik a hideg kályha járataiban, és ez a kátrányréteg később a többi szoba felé távozó vízgőzzel keveredve eljut a csempéig, amit a máz alá kerülve nagyon szépen el is színezhet. Ez különösen a fehér kályhákon fog szembetűnő lenni.
Szárítófűtéskor mindig nyissunk ki egy ablakot, hogy a kályhából távozó vízgőzök szabadon ki tudjanak jutni a helyiségből. Meg kell említeni, hogy szárítófűtéskor előfordulhat enyhén kellemetlen szag is. Ettől ne ijedjünk meg, mert ez a szag csak a párolgó víz szaga. Olyan szag, mint ha egy nedves bányában járnánk. De ez a szag a szárítófűtés végeztével el fog múlni.
Ha a kéményen még fehér füst távozik, akkor még a kályhánk nem száradt ki rendesen, ugyanis a fehér füst sok vízgőzt tartalmaz. Ha cserépkályhánk kellő kép kiszáradt, akkor lehet megkezdeni benne a normális tüzelést. Ez az írás csak irányelvet tartalmaz a megfelelő szárítófűtéssel kapcsolatban. A szárítófűtéssel kapcsolatban mindenképpen kérje ki a kályhát építő szakember tanácsát.
Garancia:
A csempegyártók - általában - garanciát csak abban az esetben adnak csempéikre, ha saját kályhásuk építi be azokat. Ez azért van, mert a kályhacsempe élettartama 70%-ban a cserépkályhát építő szakember munkájától függ. A garancia nem vállalás másik oka az, hogy nagyon sokszor olyan kályhások építik a kályhát, akik kevés hozzáértéssel rendelkeznek az építéssel kapcsolatban és saját hibájukat legtöbbször a csempére fogják, mondván, hogy rossz a csempe, mert görbe, mert egyenes, mert nem jó anyagból van, stb.